Rendező: Alister Grierson
Forgatókönyvíró: Andrew Wight
Kategória: Akció-Dráma-Kaland
Megjelenés: 2011 február 03.
Jelenlegi ár: 3000 FT
A Sanctum-ot James Cameron nevével reklámozták, ami 2 szempontból is rossz ómen volt a számomra. Egyrészről, elég gáz, hogy ha egy filmből csak a készítő nevét tudják kiemelni, annyira átlagos. Másrészről én utálom James Cameron összes rendezését (nem arról van szó, hogy rossznak tartom a Terminator filmeket, csak sokkal többet is kilehetett volna belőlük hozni egy jobb rendezővel, pl. Antal Nimróddal, igaz ő akkor még csak kamasz volt), mert minden filmje hihetetlen giccses és nyálasabbnál nyálasabb szövegeket tudnak megejteni a karakterek. Viszont fontos, hogy ezt a filmet nem ő, hanem az általam teljesen ismeretlen Alister Grierison (az ő nevéhez fűződik a Kokoda, ha bárkinek bármit mond ez a cím) rendezte. Tehát ebben a filmben James Cameron kizárólag, mint producer vett részt. De most már ideje rátérni magára a filmre, aminek bemutatása közben elég sokat fogok spoiler-ezni, mert sajnos máshogy nem tudom bemutatni a karakterek hülyeségét.
Egy fecske nem csinál nyarat!
A Sanctum egy ismeretlen és hatalmas barlangrendszer feltárásáról szól Pápua-Új-Guineában. Elméletileg igaz történet alapján készült, de én nagyon kétlem ezt, mert annyi sok hülyeség és lehetetlen eset történik, hogy ez biztos nem történhetett meg a valóságba, vagy igen, de akkor ez a barlangász csapat szellemileg hátrányos volt. Hőseink feladatát nehezíti, hogy számos járatott elöntött a víz, így kénytelen búvárkodni is, ráadásul az idő is ellenük dolgozik, mert a közelgő hatalmas vihar végkép elárasztja a járatokat. Persze beüt a gikszer, ugyanis a vihar hamarabb jön és a beömlő víz elzárja hőseinket az általuk ismert egyetlen kijárattól és innen kezdődik igazán a film, ugyanis megpróbálnak egy másik kijáratott keresni, mert ugye a víz pár órán belül elönti az egész helyet. Ennyit dióhéjban a történetről, ami nem egy Bourne-rejtély, de azért megállja a helyét, pláne egy ilyen műfajba. Nagy vonalakban logikus és jól elvan magyarázva, de viszont a tálalás, nos ott már komoly problémák vannak.
James Cameron hozza a színvonalat
Legalábbis ami a látványt illeti, ugyanis ez a film is hihetetlenül túlszínezett, illetve számtalan jelentben annyira elvannak túlozva az effektek, hogy már-már giccsesnek tűnik. Gyakoriak a tök értelmetlen bevágások is, pl. a film elején folyton egy idős törzsfőt mutatnak rövid ideig, aki nem csinál semmit se. A díszletekkel is problémák vannak, szinte minden kavicson lehetett látni, hogy szivacsból van, a leggázabb talán abban a jelenetben volt, amikor leszakad a barlang kijárata, de az egyik fickó oda ugrik, hogy megtartsa, az hagyján, hogy a fickó arcán semmi erőlködés sincs, plusz képes pár másodpercig meg is tartani a kb. fél tonnát követ, de eközben úgy mozgatja, mintha nem is lenne súlya. De vannak kifejezetten jó dolgok is a látvány kapcsán. A maszkmester első osztályú munkát végzett, minden karakter végig ugyan olyan koszos marad, ráadásul maga a kosz is tényleg úgy néz ki, mintha tényleg iszap, agyag és guanóból állna. Talán jól jelzi, hogy mennyire profi munkáról van szó, hogy a főszereplő még a film elején a könyökén szerez egy apró észrevétlen vágást és ez az egész film alatt ott van változatlanul. A fényeffektekkel is remekül játszottak, tényleg olyan, mintha a barlangot csak a fejlámpák világítanák meg. Az is dicséretes, hogy a film végén kifogynak az aksik és, így az egyik karakter az órája világítását használja fényként. Külön ügyeltek arra, hogy más legyen a látótávolság és a fényviszonyok a lámpa, az óra világítása és a fáklya között. Sajnos 3D-s verzióban nem láttam, de szerintem nem éri meg, úgy megnézni, mert nagyon nem láttam sok olyan jelenetet, ahol kijött volna a térhatás, mert mivel alig voltak fények nem lehetett látni a környezet, csak a karaktereket. A film zenéje szenzációs, ha kell ünnepély, ha pedig akcióról van szó, annyira pörgősre vált, hogy kapásból a torkunkba érezzük a szívünket. Az operatőri munka viszont minden tekintetben csapni való, az hagyján, hogy úgy remeg a szerencsétlen eszköz az operatőr kezében, mintha futott volna a forgatás alatt (nem csak akkor amikor drámai jelent volt, hanem minden szituációban), ám gyakran olyan hirtelen váltogatnak a kamerások között, hogy azt se tudja az ember, hogy mi van, ami bizony elégé az akció jelenetek rovására megy.
Ott a pont!
Az előző bekezdésből se derült ki, hogy miért rossz a Sanctum, de most már nem húzom tovább az okot. A színészi gárda 70%-a borzalmas. Én nem tudom, hogy honnan szedték ezeket az embereket, de egy biztos nem a színi akadémiáról. A legrosszabb talán a főszereplő fiatal srác, Rhys Wakefild. Nem csoda, hogy totál ismeretlen, olyan fejeket tud vágni, hogy attól falnak lehet menni, ráadásul a hangja is rohadt irritáló, olyan mintha folyton sírna. De azért nem akar gonosz lenni a film végére, már feljavult egy Barátok közt szintre (de mondjuk Berényi Miki, meg Bandi bácsi simán lenyomja). Érdekes mód Ion Gruffudd-dal (ő ismerős lehet a Fantasztikus Négyesből) pont fordított volt a helyzet. A film elején egész kellemesen adta elő az adrenalin éhes milliomost, de a vége felé valami nagyon megtört benne (lehet, hogy megnézte a filmet), mert iszonyatos ripacskodásba csapott át, ami 2 karaktert leszámítva, mindenki másra jellemző volt. Ebből az egyik Dan Wyllie, aki talán pont azzal vált szimpatikussá, hogy nem játszotta túl a szerepét, igaz semmi különösen kiemelkedőt nem láttunk tőle. A másik pedig Richard Roxburgh, aki valami félelmetesen jól adta elő az öreg megfontolt rókát. Látszott rajta, hogy csak a felszínen zord és számító. Egyszerűen szenzációs volt. Úgy látszik a Van Helsing és a Szövetség óta, megtanult a színészi szakmát, mert bizony ezekbe a filmekben kritikán aluli volt.
Első a feszültség! (Spoiler Alert)
De ugye a jó akció részek eltudják vinni a filmet a hátán, bár elég nehéz helyzettel kezd a Sanctum, hisz az unszimpatikus karakterekért nehéz szorítani, hogy ugyan éljék már túl, ráadásul az operatőri munka se remekel. De ezen a téren is leszerepelt a film, pedig vannak benne jó ötletek, de olyan hülyén vannak megvalósítva és akkora hülyeségek vannak benne, hogy az már fáj. Vegyük szépen sorba. A film elején az egyik csajnak széttört a légcsöve, így elkezdett a maszkba beleömleni a víz, a Richard Roxburg által játszott Frank abszolút logikusan kapásból lekapta róla a maszkot és oda adta a sajátját, hogy vegyen abból a csaj egy mély levegőt, aztán pedig kezdjenek el szép lassan felúszni. Ehelyett a csaj miután 30 másodpercig rajta volt a maszk, miután lekerül róla a maszk, ugyan úgy egyhelyben úszkál, sőt próbálja Frank-ről leszedni a maszkát és közben beszél is, az eredmény természetesen halál. A giccs faktort tovább növeli, hogy Frank vissza a viszi a hullát a bázisukra, ami teljességgel lehetetlen, mert oda egy apró repedésen keresztül vezet az út, ahol még egy ember se fér át igazán és pont emiatt sérült meg a csaj felszerelése is. Érdekes a bennszülött Luco halála is. Ő volt az a kemény legény, aki a fél tonnás követ megpróbálta tartani. Nos miután rájött arra, hogy a kő bizony nagyon nehéz kiugrott alóla, ami rendben is lenne, de ez a barom fejjel lefele ugrott le ráadásul nem a terület 90%-át borító vízbe, hanem a sziklákra, azt mondanom se kell, hogy a kezét se használta. Az eredmény meglepetésre nem halál, de legalább súlyos koponyasérülések. A legidegesítőbb még is csak a milliomos csaja, aki alpinista, tehát elméletileg hozzá van szokva az ilyen viszonyokhoz, de ehhez képest. Kezdődik ott, hogy ő alpinista felszerelésbe megy búvárkodni, majd Frank felajánlja, hogy leszedi a halott csajról a búvárruháját, a csak elkezd fintorogni és közli ,,Nem veszem fel valami halott ruháját!”. Sajnos nem fagy meg, ehelyett tovább idegesít minket. A halála elsőre egy igazán izgalmasnak tűnt, de úgy mint a búvárkodós részt ezt is sikerült totál elszúrni. Igazi alpinistaként sikerül beakasztani a haját a hevederébe (vagy valamibe annak a környékén, nem igazán láttam) és ezzel együtt le is esni. Ennek köszönhetően a hajánál lógva lebeg. Az a baj ezzel a jelenettel a végén kívül, hogy rohadt idegesítők a karakterek beszólásai. A milliomos fickó pl. ezt mondja, hogy ,,Uramisten valamit tennem kell!”, azt ugyan úgy áll egyhelyben. A csaj meg olyan idegesítően vonyít, hogy az már fizikailag fáj. A végén a csaj hirtelen felindulásból, úgy dönt, hogy egy késsel megpróbálja levágni, az általa nem látható hajt, ami ráadásul a biztosító kötélre is rálóg, ahelyett, hogy várt volna kb. 5 másodpercet még, hogy kiszabadítsák. Természetesen sikerül a kötelet elvágni, hogy szépen bele is pottyant a vízbe. Mondjuk itt nagyon tetszettek a beszólások, a pasija utána ordibálja, hogy idióta, Frank pedig kifejti, hogy mi volt az a 3 rohadt nagy hiba amiatt a csaj elkövetett. Számtalan logikai baki van még az akció jelenetekben (pl. a tapasztalt búvár baki), de ezeket már nem részletezem. Viszont kiemelnek egy jelenetet, ami nagyon jól sikerült. Ez a film vége felé volt. Itt a fentebb már emlegetett Josh, aki Frank fia, apjával egy szűk repedésben másznak fel, miközben egy verset énekelnek. Ez a remek zenével és a jó mozgás koreográfiával együtt igazán remek jelent.
Ez a víz fenekén marad
Mindent összevetve a Sanctum egy rossz film, nem azt mondom, hogy nézhetetlen, de egyszerűen azt a kevés kis jót is agyon csapja a pocsék operatőri munkával és a borzasztó logikai bakikkal. Semmiért se éri meg leülni elé és megnézni, inkább hagyjátok ki.
