Rendező: Jonathan Liebesman
Forgatókönyvíró: Christopher Bertolini
Kategória: Akció
Megjelenés: 2011 március 08.
Jelenlegi ár: Nem lehet kapni
A Battle Los Angeles 2011 első látványfilme. Tehát elméletileg nem akar mély drámát, elgondolkodtató történetet és hasonlókat. Egyszerűen csak piszok látványosnak és akciódúsnak kell lennie. Mint ahogy az ilyen produkcióknál lenni szokott eléggé megosztotta a publikumot, egyesek szerint tűzre való szemét, mások szerint egy kikapcsoló film, több hibával, de azért egyszer végig lehet nézni. Igaz már itt feltűnhet, hogy a filmmel valami nem stimmel, mert még a legjobb kritikákban is azt írják, hogy elmegy. Én mindenesetre felkészültem, hogy ez lesz az eddigi legrosszabb film 2011-ben (de majd a Smurfs film úgy is letaszítja).
Felborult a papírforma
A filmen a legkevésbé gázosabb eleme a történet. Rögtön a kezdésbe azt láthatjuk, ahogy a főszereplő csapat egy helikopteren utazva megy a bevetésre (vagy legalábbis ezt gondoljuk). És már ekkor kiderül, hogy valami űrből érkező idegen faj az emberiség kiirtásán fáradozik, annyira sikeresen, hogy az amerikai hadsereg zömét pár óra alatt le is nyomták. Ekkor kapunk egy kis flashback-et. Megismerjük a fontosabb szereplőket, van itt visszavonuló tapasztalt szakaszvezető, évfolyam első tökéletes katona, testvérét gyászoló, házasodó, meg a szokásos klissék. Gyakorlatilag mindegyik egy felszínesen megirt, kidolgozatlan karakter, akikben annyi emberi vonás van, mint az ellenfeleikben. A főszerepben álló Nantz-ről is csak annyi derül ki, hogy valahol, valamikor meghaltak az alatta szolgáló tengerészgyalogosok, dehogy miért, hogyan az homályos marad, pedig a film egészen az utolsó 20 percig ezen lovagol. Az se derül ki a karakterről, hogy van e családja, mióta szolgál, mit csinál szabadidejében, egyáltalán semmi nem derül ki róla, a baklövésén kívül. Szerencsére az idegenekről sokkal több derül ki. Ők aszteroidának álcázva magukat kerültek a földre (mondjuk nem értem, hogy mi értelme volt az álcázásnak, mert elég nehezen tudunk az űrbe pontosan lőni, pláne úgy, hogy még észre se tudtok őket nagyon venn). Miután a főszereplőinket mozgósítják, helikopterre küldik őket és az egyik bázisról átviszik őket a másikra, onnan pedig újra gépre szállnak, hogy aztán már tényleg a fronton legyenek. Tehát összefoglalva, Los Angeles-ből Los Angeles-be utaznak azért, hogy eligazítást kapjanak, miközben minden perc számit (rengeteg civil veszélyben, az ellenség még nem épített ki bázist, hamarosan jön a bombázás). Ugye mennyire átgondolatlan és még számos ilyen átgondolatlansággal fogunk találkozni. Maga a történetmesélés viszont jól sikerült, hasonló lett, mint a War of the Worlds-ben. Tehát végig a főszerepben álló katonai századot követjük, csak annyit tudunk, amit ők. Magyarul az elején semmit, aztán fokozatosan ahogy haladnak előre egyre több információ derül ki. Mondjuk a leghasznosabb információforráson hatalmasat röhögtem, ugyanis az a TV. Ezzel kapcsolatban az első hiba az volt, hogy bármilyen támadás esetén áramtalanítják az adott várost (elég csak a nagyszülőket megkérdezni, vagy esetleg az idősebb szülőket is, akik a légitámadást eljátszó próbákat átélték). Második baki, hogy az egész várost porrá lőtték és ezt értsétek szó szerint, ugyanis a nagy totálokban lehet látni, hogy még a legutolsó szemetesláda is lángol és több méter mély kráterek vannak mindenfelé. Tehát elég nehezen hihető, hogy az áramellátásért felelős kábelek, valamint a TV-é sértetlenül megúszták volna a dolgokat (arról nem is beszélve, hogy milyen egy elbasz, akarom mondani elbaltázott invázió az, ahol az ellenség energiaforrását nem likvidálják). A harmadik pedig az, hogy megtámadták az egész földet, mindenhol hullunk mint a legyek és komolyan több száz riporter, ahelyett hogy az életét mentené odamegy filmezni az idegeneket (akik persze ezt nagyon élvezik, tehát nem lőnek vissza), hogy aztán különféle vendégeket meghívva színvonalas műsorokat készítsenek. Na jó, hogy tényleg valami igazán pozitívumot mondjak, az idegen faj ötletesre sikerült. Külsőleg a Crysis 2 idegeneire hasonlítanak (sok páncél, kevés szerves anyag), logikus felépítésük, tehát minden megvan magyarázva velük kapcsolatban. Különtetszett, hogy komplex a hadseregük felépítése, tehát sok féle filmmel ellentétben, itt nemcsak gyalogságuk, meg esetleg egy csészealjuk van, hanem használnak tüzérségét, különféle légi járműveket és ők is taktikáznak, tehát nem fejetlenül, életet nem kímélve rohannak előre, hanem ha kell menekülnek és mindent a lehető legkevesebb veszteségből akarnak megoldani (gépeiket központilag irányítják).
A trailer-t jól meg kell csinálni!
Most gyanítom megvagytok döbbenve, hogy még az általam legjobbnak minősített sztori is harmat gyenge, pláne egy látványfilmnél. Az akciójelenetek ugyanis hihetetlenül átgondolatlanak, gagyin vannak megvalósítva és még követhetetlenek is. Az első találkozásnál az idegenekkel a hasamat fogva röhögtem és majdnem leborultam a székről. Valami ismeretlen oknál fogva mindenhol köd volt és ennél fogva szinte semmit se láttál, amiből azért egész sokat kilehetett volna hozni és a kezdés nem is lett rossz, ugyanis tényleg kicsit váratlan lett, de utána elszabadul a pokol. A 10 katona a támadás hatására össze-vissza dől és ordibál mint a fába szorult féreg, aminek köszönhetően én el is könyveltem magamban, hogy mindenki súlyos sebet kapott (ehhez képest ekkor még mindenki ép bőrrel rendelkezett). Aztán jött a következő sok, észre vesznek egy idegent aki ezerrel lő rájuk, erre mit csinálnak ezek a jól képzett tengerészgyalogosok, a fegyverük irányzékával bemérik az ellenfelet, majd ahelyett, hogy meghúznák a ravaszt, egymásnak ordibálják, hogy merre van az ellenfél és hogy milyen messze van. Majd miután senki se tudja meghúzni a ravaszt bemenekülnek egy felderítetlen helyre (nem visszafele, ahol már járták, Isten ments). Az effektek mind e közben már-már Asylum szintet (a borzalmas új definíciója) ütnek. Minden egyes robbanásnál és idegennél lehet látni, hogy úgy lett oda ollózva a képre. Ráadásul hatalmas ágyuktól és gránátoktól az épületeknek, vagy éppen az aszfaltnak semmi baja se lesz. A pontot az i-re pedig az tette fel, amikor végre az idegenek (2 perc ordibálós lövöldözés után) eltalálnak egy katonát a szuper erős (autókat robbantanak szét vele) fegyverükkel és annak csak egy kis lángnyelv jelenik meg a sisakján. A trailer-ben szereplő nagy totálok azoban, tényleg látványosra sikerültek, azt azért nem mondom, hogy első osztályúak, de tényleg úgy néznek ki ezek a jelenetek, mintha egész Los Angeles-t szétlőtték volna az idegenek. Plusz volt egy látványosan kezdődő akciójelenet is, amikor a csapat egy sztrádán ütközik meg, egy ágyúval felszerelt idegen csapattal. Aztán persze ez is átfajul a hihetetlen hülyeségbe (semmiből ott lesz egy gépágyú, giccses jelenetek, stb.). Sokan a film legidegesítőbb elemének az operatőri munkát tartják és ebben van valami. Már a Bourne Csapda esetén is nagyon idegesített, ez az abnormálisan rángatjuk a kamerát, hogy feszültséget keltsünk, de itt aztán ezt a köbre emelték. Az elején pedig még kifejezetten jónak tűnik, mert a főszereplőék egy helikopteren utaznak, ami szerintem tényleg így rázhat, mint ahogy a kamera tette. Aztán később már feltűnik, hogy ez valószínűleg nem szándékos, ugyanis még a legegyszerűbb beszélgetés közbe is úgy rázkódik a kamera, mintha nem futotta volna állványra és egy atléta tartotta volna azt egy edzés közbeni szüneténél. Olyan mondatok alatt érezhetjük úgy magunkat, mintha egy hajón lennénk, mint ,,A húgommal beszélek Skype-on” és hasonlóknál. De nem csak emiatt volt gáz a kamerakezelés. Több helyen egyszerűen rossz beállításokkal mentek ki, ennek köszönhetően van olyan jelenet, ahol a főszereplők helyet egy ásványvizes flakonra fókuszálnak, vagy más hasonló dologra, amitől minden homályos lesz. A leggázabb pedig az, hogy több helyen egyszerűen lehet látni, ahogy zoom-olnak és közben a gépük automatikusan próbál fókuszálni. Ezt még egy kisebb költségvetésű sorozatnál úgy ahogy elnézem (pl. Battlestar Galactica), de könyörgöm egy mozis, látványfilmnél azért már nem. Azért volt egy-két jobb felvételük is. Az egyik az volt, amikor egy belső téren, úgy láthattuk az egyik katonát, mintha a kamera a fegyver oldalán lenne. Ez mondjuk, ha 2 évvel ezelőtt a District 9 nem lövi le, jó ötlet lett volna. A másik pedig, hogy a film elején több jelenet is volt, ahol úgy láttuk a dolgokat, mintha egy fegyver irányzékába néznénk, de ez pedig borzalmasan lett kivitelezve. Először is nagyon lehetett látni, hogy csak egy szűrő lett ráhúzva a felvételre, másrészről nem is így néz ki egy irányzék, harmadrészről pedig az egész olyan pixeles volt még HD minőségben is, mint egy 10 éves játékban.
MI TENGERÉSZGYALOGSOK VAGYUNK! – csak ennyit kell mondani
A filmen a leggyengébb eleme azonban szerintem a párbeszédek. Gyakorlatilag végig olyan érzésünk lesz, mintha csak úgy össze-vissza locsognának a karakterek. Ha valaki valamit kérdez, akkor véletlenül se arra válaszolnak. Ráadásul olyan hülye mondatokat is levágnak, hogy csak na. Ha nem hiszitek itt egy kis válogatás a legjobbakból, ,,Nem akarok itt lenni amikor a bombák becsapódnak.”, ,,A katona meghal.” és a legdurvább ,, - Állat és ufó orvos vagyok. – Akkor bejelentkezek magához.”. Gyakorlatilag végig ontják a hülyeséget és a legdurvább az, hogy a film eközben hihetetlenül teátrális akar lenni. Az egyik jelenetben a főszerepet alakító tapasztalt katona ellen fellázadnak, amiért az szerintük a legutóbbi küldetése alatt feláldozta az embereit. Mire az könnyező szemekkel elkezdi sorolni a hivójelüket, meg hasonló hülye információkat róluk (magyarul ilyeneket mond Zulu, Huskey, 12-0-777-32 Bravo, Charlie, Tango, stb.) könnyező szemekkel, majd a végén hozzáteszi a már meg említett szöveget, a katonák meghalnak. Ezek a keményharcokon átment, edzett férfiak ennyitől taknyozva elkezdenek bőgni és elfogadja vezetőjüknek. Természetesen mindez alatt megy egyfajta magasztos zene is, hogy a néző átérezze a helyzet drámaiságát. Ehhez hozzájönnek még a zseniális színészek is. A főszereplőt alakító Aaron Eckhart (akit amúgy se birok), aki most aztán nagyon megakarta mutatni, hogy mennyire nagy színész, szóval annak rendje és módja szerint borzasztó teátrális volt, végig epikusan hajlongott, ordibált. Aztán itt volt Michelle Rodriguez, mint az ügyeletes kemény lány, gyakorlatilag én nem tudtam eldönteni, hogy az idegenek megerőszakolták (mert néha nagyon úgy tűnt, pláne, hogy volt egy orális élménye is az egyikkel), vagy csak szimplán bevan állva. Ugyanis olyan benyomást keltett, mintha azt se tudná, hogy mi van, végig kábán néz mindenkire, néha össze-vissza lövöldözik és emelet igazi füves beszólásai is vannak. A best of tőle az volt, amikor elgondolkodva oda támolygott a főszereplőhöz és csak ennyit mondott neki ,,Olyan vagy mint a bátyám. Ő se mosolygott sose.” (Igen kislány nagyon vicces, hogy az idegenek kiirtják az egész emberiségét, az embereim felét elvesztettem, mindjárt elkezdek hahotázni). Végül pedig van itt csomó noname színész is, akik korántse voltak annyira gázosak, igaz szerepük se volt nagyon.
Ez nem lehet, hogy egy vígjáték?
Bár a film az akció kategóriában egy fabatkát se ér, de mint vígjáték azért voltak jó pillanatai. Már megemlítettem, hogy tonnányi az átgondolatlanság, hülye beszólás, de néha már azaz ember érzése, hogy szándékosan mentek el ebbe az irányba. Gyakorlatilag 10 percenként tudunk valamin jókat derülni és ebből egyedül csak 1 tűnt szándékos humorforrásnak. Ott van például a csapat orvosa, aki a film elején ezt mondja ,,Majd orvos szeretnék lenni!”, miért most nem vagy az. Aztán kicsivel később jön a válasz, hogy bizony nem az, mert az egyik társának, akit halántékon lőttek, az egész fejét betekeri gézzel, úgy, hogy az ne lásson semmit. Mondhatom ez aztán okos dolog, amikor a környék tele van különféle agresszív alien-nel. Aztán az egyik jelenetben meg is erősiti a kétkedéseinket, amikor ezt mondja ,,Én nem vagyok szanitéc. Mert én tengerészgyalogos szanitéc vagyok.”. Ahm, hát nem tudom mik a felvételi követelmények a nigériai orvosi iskolában, de ez alapján semmi (na jó tud a Skype-ot használni). Az is röhejes, hogy a XXI. században vietnámi háborúban használt (vagy már akkor se) eszközökkel rohangásznak. Az M4-es lőfegyver még elmegy (a SCAR még nem annyira elterjedt és egy ilyen béna alakulatnak az is elég), de az, hogy klasszikus, hátizsák méretű CB rádióval kommunikálnak (aminél már szerintem a II. világháborúban is modernebbek voltak), az azért már több a soknál. Ráadásul 1 nyomorult GPS-re se telik, hanem helyette adnak 1 értelmezhetetlen térképet a szakaszvezetőnek. Könyörgöm legalább fénymásoltak volna mindenkinek. Emelet Bell UH-1 tipusú helikopterekkel próbálnak nagy tömeget szállítani (ez egy könnyű szállító helikopter, ami már elég elavultnak is számit, tehát duplán irreális, hogy csak ilyenünk legyen). Szóval az egyik legjobban felszerelt US Army-nak, nincsenek digitális eszközeik és nagy szállítójárműveik. Azt már mondanom se kell, hogy szegényeknek nincs 1-etlen bombázó gépük (a filmben 2 db F18-as és pár parkoló A10-es jelentette őket), gyanítom a B52-es nehézbombázó az csak egy sci-fi. Persze az is röhejes, hogy nincs hírszerzésük, ugyanis a hadsereg a CNN-ről veszi az információkat az idegenekről és feltérképezés gyanánt beküldtek 20 embert egy kis szobába, egy eszméletlen régi Sony tv-t nézni. Ezek után persze olyan szenzációs ötletei lesznek a vezérkarnak, mint az idegeneknek nincs légierejük (és akkor, hogy f*szba kerültek ide, okosok), meg hasonlók. Természetesen a gagyi filmek tipikus klissékét is ellövik, miszerint eme remek alkotás közepéig nem tudták megölni az idegeneket, mert nem tudták, hogy hol a gyengepontjuk. Aztán egy eléggé körülményes módon kiderül, hogy a szívüknél sebezhetőek (hát valahogy ezt sejtettem). Tehát ha valaminek szétkaszabolod az agyát (mert a főhős ezt csinálta), az meg se fogja érezni, ugyanúgy harcolni fog tovább. Persze innentől fogva tonna számra fognak hullani. Pedig pont a film elején lőtték a mellkasukat és miután kiderült, hogy oda kell lőni elkezdtek a fejükre célozni.
Minősíthetetlenül minősíthetetlen
A Battle Los Angeles (vagy ahogy a frappáns magyar címe hangzik: A föld inváziója: Csata - Los Angeles) egy nézhetetlen borzadály. Aki teheti csak kerülje el. Átgondolatlan történet, gagyi effektek, uncsi akciójelenetek, tömény giccs és hülyébbnél-hülyébb beszólások. Az a kevés pozitívum (érdekes idegen faj, a történetet végig a főszereplők szemszögéből éljük át), pedig más Sci-Fi alkotásokban is megtalálható, ráadásul jobb körítésben is.
